Erkel Ferenc válogatott bibliográfia és digitális archívum
I. Primer irodalom
Id. Ábrányi Kornél. „Erkel Ferenc huszonöt éves jubileuma”. Zenészeti lapok, 1869/19. sz., 289–292.
Id. Ábrányi Kornél. Mosonyi Mihály élet- és jellemrajza. Pest: 1872. (A Corvina, a nagyváradi országos dalárünnep alkalmára rendezett rendkívüli kiadványa, 35. sz.)
Id. Ábrányi Kornél. Magyar dal és zene sajátságai. Nyelvi, zöngidomi, harmoniai s műformai szempontból. Az Orsz. Magy. K. Zeneakadémia használatára. Első rész. Budapest: Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1877.
Id. Ábrányi Kornél. A magyar zene sajátságai. Budapest: Rózsavölgyi és Társa cs. és kir. udv. Zeneműkereskedése kiadása, 1893.
Id. Ábrányi Kornél. Erkel Ferenc élete és működése (Kulturtörténelmi korrajz). Budapest: Schunda V. József cs. és kir. udv. hangszergyáros, zenemű-kereskedő és kiadó, 1895.
Id. Ábrányi Kornél. Életemből és emlékeimből. A történelem, irodalom és művészet köréből. Pest: Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, 1897.
Id. Ábrányi Kornél. Képek a múlt és jelenből. Budapest: Pallas, 1899.
Id. Ábrányi Kornél. A magyar zene a 19. században. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 1900.
Id. Ábrányi Kornél. Jellemképek a magyar zenevilágából. Budapest: Lampel Róbert, 1900.
Badics Ferenc. Fáy András életrajza. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1890.
Bajza József. Szózat a pesti Magyar Színház ügyében. [Buda, 1839.] Az előszót és a jegyzeteket írta Szigethy Gábor. Budapest: Magvető, 1986. (= Gondolkodó magyarok)
Bayer József. A nemzeti játékszín története. I–II. Budapest: Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Bizottsága. Kiadó: Hornyánszky Viktor, 1887.
Bayer József (közr.). Déryné naplója. I–III. Első teljes kiadás az eredeti kézirat alapján. Sajtó alá rendezte Bayer József. Budapest: Nger és Wolfner kiadása, é.n.
Bayer József. A magyar drámairodalom története a legrégibb nyomokon 1867-ig. I–II. Budapest:Magyar Tudományos Akadémia, 1897.
Egressy Gábor: „Színházügyünk és Szigligeti”. Honderű, 2 (1844), 1. félév, 373–377. Hasonmás kiadásban in: Kerényi Ferenc (válogatta, jegyzetelte és a tanulmányt írta): Egressy Gábor válogatott cikkei (1838–1848), Budapest: Magyar Színházi Intézet, 1980, 73–77. (= Színháztörténeti könyvtár 11)
Ferenczi Zoltán. A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár: Kiadja a kolozsvári színészet száz éves jubileumát rendező bizottság. Ajtai K. Albert Magyar Polgár Könyvnyomdája, 1897.
Hajdu László. „Nemzeti zenénk és annak különböző válfajai”. I–III. Zenészeti Lapok 1873, 27–29. sz. (1873. július 13, július 20., július 30.), 212–214, 220–221, 229–230.
Kótsi Patkó János. A Régi’ és Új Theátrom históriája és egyéb írások. Bukarest: Kriterion, 1973.
Mátray Gábor: A Muzsikának Közönséges Története és egyéb írások. Válogatta, sajtó alá rendezte, a jegyzeteket írta Gábry György. Budapest: Magvető, 1984. (= Magyar Hírmondó)
Mosonyi Mihály. „Erkel Ferenc Bánk bánja”. In Barta Dénes – Szabolcsi Bence (szerk.). Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére. Zenetudományi tanulmányok 2. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1954, 9–17.
Gróf Széchenyi István. Magyar Játékszínrűl. Pest: Füskúti Landerer, 1832. (Budapest: Állami Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozata, 1984.)
Viszota Gyula (közr.). Gróf Széchenyi István naplói. Szerkesztette és bevezetővel ellátta Dr. Viszota Gyula. V. kötet. (1836–1843). Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 1937.
II. Szekunder irodalom
II.1. Erkel-életrajzok, szócikkek, műjegyzékek
Bartha Dénes. „Erkel”. In Friedrich Blume (Hrsg.). Die Musik in Geschichte und Gegenwart, Bd. 3. Kassel: Bärenreiter, 1954.
Bónis Ferenc. Erkel Ferenc. Budapest: Művelt nép, 1953. (2. kiadás: Budapest, Egyetemi Nyomda, 1954)
Bónis Ferenc. „Erkel Ferenc”. In Szabolcsi Bence – Tóth Aladár. Zenei lexikon. Átdolgozott új kiadás. Főszerkesztő Bartha Dénes, szerkesztő Tóth Margit. Budapest: Zeneműkiadó, 1965, I. 575.
Bónis Ferenc. „Erkel”. In Ludwig Finscher (Hrsg.). Die Musik in Geschichte und Gegenwart, Personenteil. Kassel – Stuttgart: Bärenreiter – Metzler, 2001, vol. 6, 429–435. hasáb.
D. Nagy András – Márai György. Az Erkel család krónikája. Gyula: Gyula város önkormányzata – Erkel Ferenc Társaság, 1992.
Isoz Kálmán. „Erkel Ferenc”. Budapesti Szemle 1910/408. Különlenyomat: 1–12.
Karácsony István. Erkel Ferenc a magyar opera megteremtője. Budapest: A Kis Akadémia Kiadása, 1941. (= A Kis Akadémia Könyvtára 44)
Legánÿ Dezső. Erkel Ferenc művei és korabeli történetük. Budapest: Zeneműkiadó, 1975.
Legánÿ Dezső. „Erkel”. In Stanley Sadie (ed.). The New Grove Dictionary of Music and Musicians. London: Macmillan, 1980, vol. 6, 230–234., és második kiadás, 2001, vol. 8, 295–300.
Major Ervin: „Erkel Ferenc műveinek jegyzéke. Bibliográfiai kísérlet”. Zenei Szemle 1947/2–3. sz. Különlenyomat: 1–19.
Major Ervin: „Erkel Ferenc műveinek jegyzéke. Második bibliográfiai kísérlet”. Függelék /A: „Erkel fennmaradt népszínmű-dalai az OSzK népszínházi anyagában”. In Bónis Ferenc (szerk.): Írások Erkel Ferencről és a magyar zene korábbi századairól. Budapest: Zeneműkiadó, 1968, 11–43. (Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Németh Amadé. Erkel Ferenc életének krónikája. Budapest: Zeneműkiadó, 1973 (= Napról napra... Nagy muzsikusok életének krónikája 10)
Németh Amadé. Erkel. Budapest: Gondolat, 19792. Második javított, bővített kiadás. (= Zenei Kiskönyvtár)
Németh Amadé. Az Erkelek a magyar zenében. Az Erkel-család szerepe a magyar zenei művelődésben. Békéscsaba: Békés Megyei Tanács, 1987. (= „Fekete könyvek” kultúrtörténeti sorozat 9)
Németh Csaba. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye. Gyula: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Erkel Ferenc Múzeuma, 2007. (= Gyulai Katalógusok 12)
Scherer Ferenc. Erkel Ferenc. Függelékben az Erkelek családfája. Gyula: Városi Múzeum, 1944. (= Gyulai dolgozatok 5)
Szerdahelyi István. Erkel Ferenc. Függelékben az Erkel-operák szinopszisai és Erkel- eseménynaptár. Gyula: Gyula város Tanácsa, 1960. (Gyulai füzetek 4.).
Szerdahelyi István. Erkel Ferenc. Gyula: Gyula város Tanácsa és a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága, 1985. (A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai 77)
Erkel Ferenc Operái
Dolinszky Miklós – Szacsvai Kim Katalin (közr.). Bátori Mária I–II. Közreadja a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár. Budapest: Rózsavölgyi és Társa kiadása, 2002. (Erkel Ferenc Operái 1)
Szacsvai Kim Katalin (közr.). Hunyadi László I–III. Közreadja a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár. Budapest: Rózsavölgyi és Társa kiadása, 2006. (Erkel Ferenc Operái 2)
II.2. Erkel-tanulmányok
Barna István. „Erkel Ferenc első operái az egykorú sajtó tükrében”. In Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.). Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére. Budapest: Akadémiai, 1954, 175–218. (Zenetudományi Tanulmányok 2)
Barna István. „Erkel nagy művei és a kritika”. In Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.). A magyar zene történetéből. Budapest: Akadémiai, 1955, 211–270. (Zenetudományi Tanulmányok 4)
Birkin-Feichtinger, Ingeborg. „Franz Erkel und das k.k. Hofoperntheater in Wien”. Studia Musicologica Academiae Scientiarium Hungaricae, 46/3–4 (2005), 413–436.
Bónis Ferenc. „Adalék Erkel műveinek bibliográfiájához”. Muzsika 3/5 (1960): 8–11.
Bónis Ferenc. „Gustav Mahler négy levele Erkel Ferenchez”. Magyar zene 1/3 (1960): 299–306. Lásd még német nyelven: Bónis Ferenc. „Gustav Mahler und Ferenc Erkel”. Studia Musicoloica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1/3–4 (1961): 475–488.
Bónis Ferenc (szerk.). Írások Erkel Ferencről és a magyar zene korábbi századairól. Budapest: Zeneműkiadó, 1968. (= Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Bónis Ferenc. „Erkel Ferenc a Bánk bánról”. In Bónis Ferenc (szerk.). Írások Erkel Ferencről és a magyar zene korábbi századairól. Budapest: Zeneműkiadó, 1968, 63–73. (Magyar Zenetörténeti tTanulmányok)
Bónis Ferenc. „Erkel Hunyadi Lászlójának meghiúsult előadási kísérlete a bécsi Udvari Operaházban”. In Bónis Ferenc (szerk.). Magyar zenetörténeti tanulmányok. Szabolcsi Bence 70. születésnapjára. Budapest: Zeneműkiadó, 1969, 267–291.
Bónis Ferenc (szerk.). Erkel Ferencről és koráról. Budapest: Püski, 1995. (= Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Bónis Ferenc. „Hogyan lett Erkel Ferenc a Pesti magyar színház első karmestere?”. In Bónis Ferenc (szerk.). Erkel Ferencről és koráról. Budapest: Püski, 1995, 45–54. (= Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Bónis Ferenc. Erkel és Mosonyi kapcsolatáról. In Bónis Ferenc (szerk.). Erkel Ferencről és koráról. Budapest: Püski, 1995, 122–130. (= Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Bónis Ferenc (szerk.): Erkel Ferencről, Kodály Zoltánról és korukról. Budapest: Püski, 2001. (= Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Bónis Ferenc (szerk.). A nemzeti romantika világából. Budapest: Püski, 2005. (Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Bónis Ferenc. „Erkel alakja Kodály írásaiban”. Forrás. Szépirodalmi, szociográfiai, művészeti folyóirat 41/5 (2009): 117–122.
Breuer János. „Jegyzetelapok Erkel Ferencről”. Muzsika 28/11 (1985): 3–5.
Breuer János. „Kétszázkilenc puttony”. Recenzió: D. Nagy András – Márai György, Az Erkel-család krónikája, Gyula, 1992. Muzsika 36/7 (1993), 27–29.
D. Nagy András. „Epizódok az Erkel család életéből”. In Bónis Ferenc (szerk.). A nemzeti romantika világából. Budapest: Püski, 2005, 48–54. (Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
D. Nagy András: „Erkel Ferenc családi környezete Gyulán”. In: Bónis Ferenc (szerk.): Erkel Ferencről, Kodály Zoltánról és korukról. Budapest: Püski, 2001, 74–78. (= Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Fabó Bertalan (szerk.). Erkel Ferencz Emlékkönyv. Születésének századik évfordulójára. Budapest: „Pátria” irodalmi vállalat, 1910.
Fabó Bertalan. „Erkel fejlődése”. In Fabó Bertalan (szerk.). Erkel Ferencz Emlékkönyv. Születésének századik évfordulójára. Budapest: „Pátria” irodalmi vállalat, 1910, 17–54.
Falvy Zoltán. „Adalék Erkel Magyar Cantatéjához”. Új Zenei Szemle 5/3 (1954. március): 33.
Falvy Zoltán. „A Himnusz kézirata”. Muzsika 3/3 (1960. március): 14–19.
Fodor Géza. „Az opera-drámától a mítoszig – vissza és előre. A Bánk bán felújítása az Erkel Színházban”. Muzsika 36/7 (1993. július): 19–26.
Isoz Kálmán. „Erkel-emlékek és levelezés”. In Fabó Bertalan (szerk.). Erkel Ferencz Emlékkönyv. Születésének századik évfordulójára. Budapest: „Pátria” irodalmi vállalat, 1910, 157–172.
Isoz Kálmán. „Egressy első dalműszövegkönyvéről”. Zeneközlöny 9/16–17 (1911). Különlenyomat: 1–13.
Isoz Kálmán. „Kísérletek Erkel »Hunyadi László«-jának párisi színrehozatalára”. Muzsika 1929. szeptember–október, 16–22.
Kassai István. „Erkel Ferenc hangszeres művei”. In: Bónis Ferenc (szerk.): Erkel Ferencről és koráról. Budapest: Püski, 1995, 55–75. (= Magyar Zenetörténeti Tanulmányok).
Kemény Lajos. „Az Erkel-család pozsonyi származása. Újabb családtörténeti adatok”. Nemzeti Kultúra 1933/2. Különlenyomat: 1–14.
Kereszty István: „Az Erkel-család krónikájához”, in: Fabó Bertalan (szerk.): Erkel Ferencz Emlékkönyv. Születésének századik évfordulójára, Budapest: Pátria, 1910, 103–124.
Kodály Zoltán. „Erkel és a népzene”. Rádióelőadás, 1965. augusztus 17., Kossuth Rádió. In Kodály Zoltán. Visszatekintés 3. Hátrahagyott írások, beszédek, nyilatkozatok. Közreadja Bónis Ferenc. Budapest: Argumentum, 2007, 408–409.
Kroó György. „Útban az Erkel-problémák megoldása felé. Vázlat a forradalmi opera történetéhez”. Muzsika 3/11 (1960): 5–9.
Lakatos István. „Ferenc Erkels Opern in Klausenburg (Kolozsvár, Cluj) und Bukarest”. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 11 (1969), 259–270.
Lakatos István. „Erkel Magyar Cantatéja”. Új Zenei Szemle 5/2 (1954. február): 19–20.
Lakatos István. „Erkel-dokumentumok Romániából”. Magyar Zene 2/4 (1961): 444–447.
Legánÿ Dezső. „Erkel Hunyadi Lászlója”. Magyar zene 11/4 (1970): 97–108.
Legánÿ Dezső. „Gyula Véber: Ungarische Elemente in der Opernmusik Ferenc Erkels. (A. B. Creyghton, Bilthoven. 1976”. Recenzió. Studia Musicologica Academiae Hungaricae, 20/3–4 (1978): 476–479.
Legánÿ Dezső. „Örökségünk Erkel Ferenctől” I–II. Muzsika 34/7–8 (1993 július–augusztus): 13–18., 12–17.
Legánÿ Dezső. „Erkel Ferenc Pozsonyban”. Magyar Zene 36/1 (1995): 51–55.
Legánÿ Dezső. „Erkel vígoperájának bukása”. Magyar Zene 36/1 (1995): 56–60. Azonos címmel lásd Muzsika 1997. február.
Major Ervin. „Erkel Ferenc Kemény Simon című operája”. In Major Ervin. Fejezetek a magyar zene történetéből. Válogatott tanulmányok. Budapest: Zeneműkiadó, 1967, 218–223. (= Magyar Zenetudomány 8)
Németh Csaba. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye. Gyula. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2007.
Négyessy László. „Erkel Ferenc operaszövegei, mint drámai művek”. In Fabó Bertalan (szerk.). Erkel Ferenc emlékkönyv. Születésének századik évfordulóján. Budapest: Pátria, 1910, 227–237.
Pándi Marianne. „A Hunyadi László két külföldi bemutatója a múlt század közepén”. Magyar Zene 6/2 (1965): 73–81.
Pándi Marianne. „Erkel Ferenc az előadóművész a Honművész tükrében. In Bónis Ferenc (szerk.). Írások Erkel Ferencről és a magyar zene korábbi századairól. Budapest: Zeneműkiadó, 1968, 45–55. (= Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Somfai László. „Az Erkel-kéziratok problémái”. In Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.). Az opera történetéből. Budapest: Akadémiai, 1961, 81–158. (= Zenetudományi Tanulmányok 9)
Somfai László. „Erkel »zeneszerzői műhely«? Erkel Ferenc kései stílusának néhány kérdéséről”. Muzsika 3/11 (1960. november): 18–21.
Somfai László. „A Himnusz ősbemutatójának szólamanyaga”. In: Bónis Ferenc (szerk.). Írások Erkel Ferencről és a magyar zene korábbi századairól. Budapest: Zeneműkiadó, 1968, 57–62. (= Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Szacsvai Kim Katalin. „Bátori Mária – források és változatok”. Muzsika 46/1 (2003. január): 14–17.
Szacsvai Kim Katalin. „A szerzőség problémái” és „A közreadás forrásai”. In Szacsvai Kim Katalin (közr.). Erkel Ferenc: Hunyadi László. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2006, XXI– XXVIII, XXVIII–XXXII. (Erkel Ferenc Operák 2)
Szacsvai Kim Katalin. „Az Erkel-műhely kezdetei. Közös munka az Erzsébet előtti színpadi zenékben”. In Kiss Gábor (szerk.). Zenetudományi dolgozatok 2009. Budapest: MTA Zenetudományi Intézete, 2009, 191–244.
Szacsvai Kim Katalin. „Bátori Mária”. Források és változatok”. In Gupcsó Ágnes (szerk.), Erkel Ferenc első három operája. Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán. Szövegkönyvek, tanulmányok. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2011, 147–178.
Szacsvai Kim Katalin. „Hunyadi László. Források és változatok”. In Gupcsó Ágnes (szerk.), Erkel Ferenc első három operája. Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán. Szövegkönyvek, tanulmányok. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2011, 261–296. [Az összkiadásban megjelent bevezető tanulmány újraközlése]
Szacsvai Kim Katalin: „Die Erkel-Werkstatt. Die Anfänge einer Arbeitsteilumg in der Komposition”. In Tallián Tibor (szerk.), Studia Musicologica, Vol. 52, Nr.1–4, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2011, 27–46.
Szász Károly. „Ismeretlen Erkel-mű”. In Benkő András (szerk.). Zenetudományi írások. Bukarest: Kriterion, 1980, 92–112.
Szőnyiné Szerző Katalin. „A Wiener Allgemeine Musikzeitung Erkel Ferenc indulásáról (1841–1848)”. In Bónis Ferenc (szerk.): Erkel Ferencről, Kodály Zoltánról és korukról, Budapest: Püski, 2001, 79–90. (= Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Sziklavári Károly. „Erkel-művek keletkezése nyomában”. In: Bónis Ferenc (szerk.): Erkel Ferencről, Kodály Zoltánról és korukról. Budapest: Püski, 2001, 49–73. (= Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Sziklavári Károly. Adalékok Erkel műveinek jegyzékéhez. Előadás, Kézirat, Gyula 2004.
Sziklavári Károly. „Erkel Sándor, a zeneszerző”. In Bónis Ferenc (szerk.). A nemzeti romantika világából. Budapest: Püski, 2005, 125–146. (= Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Tallián Tibor. „Meghalt Erkel – éljen Rékai? Plaidoyer az eredetiért” I–II. Muzsika 36/7–8 (1993. július – augusztus): 5–12, 6–11.
Tallián Tibor. „Erkel, az operarendező”. In Somorjai Olga (szerk.). "...de még szebb a színház": Írások Belitska-Scholtz Hedvig emlékére. Budapest: Argumentum, 2010, 103–111.
Tallián Tibor. „A kibírás zsenije”. Muzsika 53/11 (2010. november): 3–8.
Tallián Tibor. „Operaművelés Magyarországon”. In Gupcsó Ágnes (szerk.), Erkel Ferenc első három operája. Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán. Szövegkönyvek, tanulmányok. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2011, 15–30.
Tallián Tibor. „Kibírás zsenije”. In Gupcsó Ágnes (szerk.), Erkel Ferenc első három operája. Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán. Szövegkönyvek, tanulmányok. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2011, 31–52. [A Muzsikában 2010-ben megjelent írás átdolgozott változata.]
Tallián Tibor. „Bátori Mária. Előadástörténet”. In Gupcsó Ágnes (szerk.), Erkel Ferenc első három operája. Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán. Szövegkönyvek, tanulmányok. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2011, 85–134.
Tallián Tibor. „Hunyadi László. Keletkezés, sujet, fogadtatás”. In Gupcsó Ágnes (szerk.), Erkel Ferenc első három operája. Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán. Szövegkönyvek, tanulmányok. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2011, 219–260. [Az összkiadásban megjelent bevezető tanulmány újraközlése]
Ujfalussy József. „A Hunyadi László és irodalmi előzményei”. In Bartha Dénes – Szabolcsi Bence (szerk.). Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1954, 219–231. (Zenetudományi tanulmányok 2)
Ujfalussy József. „Erkel és szövegkönyvei”. Muzsika 3/10 (1960. október): 6–9.
Ujfalussy József. „Erkel Ferenc és operáinak szövegkönyve In Bartha Dénes és Szabolcsi Bence (szerk.). Az opera történetéből. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1961, 37–45.
Valkó Arisztid. „Erkel Ferenc hivatali működésével kapcsolatos levéltári akták”. In Bónis Ferenc (szerk.). Magyar Zenetörténeti tanulmányok Szabolcsi Bence 70. születésnapjára. Budapest: Zeneműkiadó, 1969, 225–245.
Valkó Arisztid. „Levéltári adatok Erkel Ferenc temetéséről és emlékének megörökítéséről”. In Bónis Ferenc (szerk.). Írások Erkel Ferencről és a magyar zene korábbi századairól. Budapest: Zeneműkiadó, 1968, 75–104. (= Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Valkó Arisztid. „Erkel Sándor hivatali működése az ügyiratok tükrében”. I–III. Magyar Zene 15/4 (1974): 420–436, Magyar Zene 16/2 (1975): 195–207, Magyar Zene 16/4 (1975): 414–426.
II.3. További szekunder irodalom (19. század, színház- és operatörténet, kompozíciós módszer, kritikai közreadás)
Albert Gábor. Szemere Bertalan leveleskönyve (1849–1865). Budapest: Balassi, 1999.
Belitska-Scholz Hedvig – Somorjai Olga. Deutsche Theater in Pest und Ofen 1770–1850. I–II. Budapest: Argumentum, é.n.
Bennwitz, Hanspeter – Feder, Georg – Finscher, Ludwig – Rehm, Wolfgang. Musikalisches Erbe und Gegenwart. Musiker-Gesamtausgaben in der Bundesrepublik Deutschland. Kassel: Bärenreiter, 1975.
Berlász Melinda – Tallián Tibor (összeállította és szerk.). Iratok a magyar zeneélet történetéhez 1945–1956. I–II. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1986. (= Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 8)
Berlász Piroska. Iratok a Nemzeti Szinház történetéhez. Pukánszkyné kiadatlan levéltári gyűjtésének fondjegyzéke. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1988.
Bérczesssy B. Gyula. Egressy Béni műveinek, színpőadi szerepeinek és fordításainak jegyzéke. Gépirat. MTA Zenetudományi Intézet Magyar Zenetürténet Osztály.
Bockholdt, Rudolf. Berlioz-Studien. Tutzing: Hans Schneider, 1979 (= Münchener Veröffentlichungen zur Musikgeschichte, Bd. 29.)
Bónis Ferenc. Mosonyi Mihály. Budapest: Zeneműkiadó, 1960.
Bónis Ferenc (szerk.). Magyar zenetörténeti tanulmányok. Szabolcsi Bence 70. születésnapjára. Budapest: Zeneműkiadó, 1969.
Bónis Ferenc (szerk.). Erkel Ferencről és koráról. Budapest: Püski, 1995. (Magyar Zenetörténeti Tanulmányok).
Bónis Ferenc. „A Himnusz születése és másfél évszázada”. In Bónis Ferenc (szerk.). Erkel Ferencről és koráról. Budapest: Püski, 1995. (Magyar Zenetörténeti Tanulmányok), 76–87.
Bónis Ferenc (szerk.). A nemzeti romantika világából. Budapest: Püski, 2005. (Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Bónis Ferenc (közr.). Kodály Zoltán. Visszatekintés 2. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. Budapest: Argumentum, 2007.
Breuer János (szerk.). A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának 125 esztendeje: 1853-1978. Budapest: Zeneműkiadó, 1978.
Brinkmann, Reinhlod. „Was uns die Quellen erzählen... Ein kapitel Werk-Philologie”. In H. Danuser – H. de la Motte-Haber – S. Leopold – N. Miller. Das musikalische Kunstwerk. Festschrift Carl Dahlhaus. Laaber: Laaber Verlag, 1988, 679–694.
Chusid, Martin – Weaver, William. The Verdi Companion. New York – London: W.W. Norton&Company, 1979.
Cooper, Barry. Beethoven and the Creative Process. New York: Clarendon Press – Oxford University Press, 1990.
Csuka Béla. Kilenc évtized a magyar zeneművészet szolgálatában: a Filharmóniai Társaság emlékkönyve 90 éves jubileuma alkalmából. Budapest: Filharmóniai Társaság, 1943.
Georg von Dadelsen. „Über Quellenausfall und Hypothesebildung”. In H. Danuser – H. de la Motte-Haber – S. Leopold – N. Miller. Das musikalische Kunstwerk. Festschrift Carl Dahlhaus. Laaber: Laaber Verlag, 1988, 127–130.
Dahlhaus, Carl. Grundlagen der Musikgeschichte. Köln: Musikverlag Hans Gerig, 1977 (= Musik-Taschen-Bücher. Theoretica Bd. 15)
Dahlhaus, Carl. Die Musik des 19. Jahrhunderts. Wiesbaden: Akademische Verlagsgesellschaft Athenaion; Laaber: Laaber-Verlag, 1980. (= Neues Handbuch der Musikwissenschaft. Bd. 6.)
Dahlhaus, Carl – Deathridge, John. Wagner. Fordította Tallián Tibor. Budapest: Zeneműkiadó, 1988. (= Grove monográfiák)
Dahlhaus, Carl – Miller, Norbert. Europäische Romantik in der Musik I–II. Stuttgart– Weimar: Verlag J. B: Metzler, 1999, 2007.
Deathridge, John. „Reminiscences of Norma”. In H. Danuser – H. de la Motte-Haber – S. Leopold – N. Miller. Das musikalische Kunstwerk. Festschrift Carl Dahlhaus. Laaber: Laaber Verlag, 1988, 223–228.
Döhring, Sieghart. „Die Autographen der vier Hauptopern Meyerbeers: Ein erster Quellenbericht”. Archiv für Musikwissenschaft 39/1 (1982): 32–63.
Eckhardt Mária. „Liszt és a Doppler-testvérek szerepe a Filharmóniai Társaság alapításában”. In Berlász Melinda – Domokos Mária (szerk.). Zenetudományi dolgozatok 1982. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1982, 136–139.
Eckhardt Mária. „Egressy (Egeresy Galambos) Béni”. In Carl Dahlhaus – Hans Heinrich Eggebrecht (szerk.), a magyar kiadás szerkesztője Boronkay Antal. Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Budapest: Zeneműkiadó, 1983, 1. kötet, 488.
Enyedi Sándor. Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei (1792–1821). Bukarest: Kriterion, 1972.
Fabó Bertalan. „Erkel énekese (Stéger Ferenc)”. Fabó Bertalan (szerk.). Erkel Ferencz emlékkönyv. Születésének 100. évfordulójára. Budapest: Pátria, 1910, 191–208.
Feder, Georg. Musikphilologie. Eine Einführung in die musikalische Textkritik, Hermeneutik und Editionstechnik. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1987.
Ferenczi Zoltán. A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár: Kiadja a Kolozsvári Színészet Száz Éves Rendező Bizottság, Ajtai K. Albert Magyar Polgár Könyvnyomdája, 1897.
Fulle, Gerlinde. Modest Mussorgskijs „Boris Godunov”. Geschichte und Werk. Fassungen und Theaterpraxis. Wiesbaden: Breitkopf&Härtel, 1974.
Gelencsér Ágnes. A budapesti Operaház 100 éve. Lásd Staudnál.
Gossett, Philip. „Gioachino Rossini and the Conventions of Composition”. Acta Musicologica 42/1– 2 (1970): 48–58.
Grier, James. The critical editing of music. History, method, and practice. Cambridge University Press, 1996.
Gupcsó Ágnes. „Zenés színjátszás Debrecenben (1800–1810). In Berlász Melinda – Domokos Mária (szerk.). Zenetudományi dolgozatok 1981. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1985, 113–132.
Gupcsó Ágnes. „Zenés színjátszás Debrecenben (1833–1841). In Berlász Melinda – Domokos Mária (szerk.). Zenetudományi dolgozatok 1985. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1985, 113–132.
Gurmai Éva. „Johann Baptist Henneberg – Emanuel Schikaneder – Szerelemhegyi András: Csörgősapka”. Magyar Zene 40/3 (2002): 271–278.
Gurmai Éva. „Az első magyar operatársulattól a Nemzeti Színházig”. Magyar Zene 42/1 (2004): 49–58.
Gurmai Éva. „Die Notenbestände des ersten ungarischen Operngesellschaft im Bezirksarchiv von Kaschau. Beiträge zur Geschichte der Opernpflege von Ferenc Erkel.” Studia Musicologica Academiae Scientiarium Hungaricae 46/1–2 (2005). Budapest: Akadémiai kiadó, 2005, 145–155.
Gurmai Éva. „A budai Várszínház zenei életet. 1833–1837”. In Somorjai Olga (szerk.). "...de még szebb a színház". Írások Belitska-Scholtz Hedvig emlékére. Budapest: Argumentum, 2010, 89–102.
Hankiss Elemér – Berczeli A. Károlyné (összeállította). A Magyarországon megjelent színházi zsebkönyvek bibliográfiája. 18–19. század. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1961.
Holoman, D. Kern. The Creative Process in the Autograph Musical Documents of Hector Berlioz, c. 1818–1840. Ann Arbor: UMI Research Press, 1975 (19802).
Hovánszki Mária. „»Csokonai-dallamok« és forrásaik II.”. Magyar Zene 44 (2006/4), 440– 481.
Isoz Kálmán. Zenei kéziratok. Budapest: Kiadja a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, 1924. (= A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke VI)
Isoz Kálmán. „A pest-budai hangászegyesület és nyilvános hangversenyei (1836–1853)”. In Tanulmányok Budapest múltjából III. Budapest: Székesfőváros, 1934. Különlenyomat. (= Budapest várostörténeti monográfiái)
Isoz Kálmán. „Doppler levelei Erkelhez”. Zeneközlöny 9/4–6 (1911). Különlenyomat.
Isoz Kálmán –. Mészáros Imre (szerk.). A Filharmóniai Társaság múltja és jelene 1853– 1903. Budapest: Hornyánszki Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomdája, 1903.
Isoz Kálmán. A Magyar Királyi Operaház zenekarából alakult Filharmóniai Társaság Jubiláris emlékkönyve : 1853 - 1928. Budapest: A Filharmóniai Társaság, 1928.
Johnson, Douglas. „Beethoven Scholars and Beethoven’s Sketches”. 19th-Century Music, 2 (1978–1979), 3–17.
Johnson, Douglas. „Deconstructing Beethoven's Sketchbooks”. In Sieghard Brandenburg (ed.). Haydn, Mozart, and Beethoven: Essays in Honour of Alan Tyson. Oxford: Clarendon Press, 1998, 225–235.
Johnson, Douglas – Tyson, Alan. „Reconstracting Beethoven’s Sketchbooks”. Journal of the American Musicological Society, 25 (1972), 137–156.
Johnson, Douglas – Tyson, Alan – Winter, Robert. The Beethoven Sketchbooks. History, Reconstruction, Inventory. Berkeley and Los Angeles: University of California Press, 1985. (= California Studies in 19th Century Music; 4)
Katona Ferenc. A Globusztól a Rondelláig. A magyar színészet kezdetei. Budapest: Múzsák, 1990.
Káldy Gyula: „Mátyás király a magyar zeneirodalomban”. Zenevilág, 1 (1890. december 16.), 6.
Kecskeméti István. „Egressy Béni eredeti hangjegy-kéziratai”. In Bónis Ferenc (szerk.). Magyar zenetörténeti tanulmányok Szabolcsi Bence 70. születésnapjára. Budapest: Zeneműkiadó, 1969, 191–200.
Kerényi Ferenc. Az operaháború. Budapest: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 1977. (= Színháztudományi Szemle 1)
Kerényi Ferenc. A régi magyar színpadon (1790–1849). Budapest: Magvető, 1981. (= Elvek és utak)
Kerényi Ferenc (szerk.). A vándorszínészettől a Nemzeti Színházig. Válogatta, a szöveget gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta Kerényi Ferenc. Fordította Kerényi Ferenc, Törzsök Édua, Ziegler Vilmos. Budapest: Szépirodalmi könyvkiadó, 1987 (= Magyar Levelestár)
Kerényi Ferenc (szerk.). 77 ismeretlen dokumentum. Lásd Staudnál.
Kerényi Ferenc (szerk.). Magyar színháztörténet 1790–1873. Budapest: Akadémiai, 1990.
Kerényi Ferenc . A magyar színikritika kezdetei. I–III. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket írta és a mutatókat készítette Kerényi Ferenc. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000.
Kerényi Ferenc. Pest vármegye irodalmi élete (1790–1867). Budapest: Pest Megye Monográfia Közalapítvány, 2002. (= Előmunkálatok Pest Megye Monográfiájához 3.)
Kerényi Ferenc. „A nemzeti színházi eszme és gyakorlat néhány történeti kérdéséről”. In Kerényi Ferenc. Színek, terek, emberek. Irodalom és színház a 18–19. században. Budapest: Ráció kiadó, 2010.
Kerényi Ferenc. „Egy sikeres eredetmítosz a 18–19. század fordulóján. Dugonics András hat művéről”. In Kerényi Ferenc. Színek, terek, emberek. Irodalom és színház a 18–19. században. Budapest: Ráció kiadó, 2010.
Kerényi György (szerk., bevezetővel és jegyzetekkel ellátta). Népies dalok. Budapest: Akadémiai kiadó, 1961). (= Népzenei könyvtár 3., szerk. Kodály Zoltán)
Kerman, Joseph. Musicology. London: Fontana Paperbacks and William Collins, 1985.
Kimbell, R. B. David. Verdi in the Age of Italian Romanticism. Cambridge University Press, 1981.
Kodály Zoltán – Gyulai Ágost (közzéteszi és jegyzetekkel ellátta). Arany János népdalgyűjteménye. Budapest: Akadémiai kiadó, 1952.
Kordé Imre (sajtó alá rendezte) és Tóth Dezső (válogatta és a jegyzeteket készítette). Bajza József. Válogatott művei. Budapest: Szépirodalmi könyvkiadó, 1959. (= Magyar klasszikusok)
Körtvélyes Géza. A budapesti Operaház 100 éve. Lásd Staudnál.
Küllős Imola és munkatársa Csörsz Rumen István (sajtó alá rendezte és bevezetővel ellátta). Közköltészet I. Mulattatók. Budapest: Balassi Kiadó, 2000. (= Régi Magyar Költők Tára XVIII. század, IV. k., sorozatszerk. Bíró Ferenc)
Lakatos István. A muzsikus-Ruzitskák Erdélyben. Kolozsvár: Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. nyomása, 1939.
Lakatos István. Zenetörténeti írások. Bukarest: Kriterion, 1971.
Lakatos István. Kolozsvári magyar muzsikusok emlékvilága. Bukarest: Kriterion, 1975. Lakatos István. A kolozsvári magyar zenés színpad (1792–1973). Adatok az erdélyi magyar nyelvű színház történetéhez. Bukarest: Kriterion, 1977.
Lavotta Rezső. Zenei kéziratok. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtár, 1940. (A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke II)
Legánÿ Dezső. A magyar zene krónikája. Budapest: Zneműkiadó Vállalat, 1962.
Lockwood, Lewis. „On Beethoven’s Sketches and Autographes: Some Problems of Definition and Interpretation”. Acta Musicologica 42/1–2 (1970): 32–47.
Major Ervin. A népies magyar műzene és a népzene kapcsolata. Budapest: Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság, 1930.
Major Ervin, Fáy András és a magyar zenetörténet. Budapest: Magánkiadás, 1934. Major Ervin. Fejezetek a magyar zene történetéből. Budapest: Zeneműkiadó, 1968.
Marshall, Robert Lewis. The Compositional Process of J. S. Bach. A Study of the Autograph Scores of the Vocal Works. I–II. Princeton University Press, 1972.
Mies, Paul. Die Bedeutung der Skizzen Beethovens zur Erkenntnis seines Stiles. Leipzig: Breitkopf&Härtel, 1925.
Mikusi Balázs, „»Magyarok istene, rontsd a labanc hadát«. Adalékok a Rákóczi-induló befogadástörténetéhez. In Boka László – Földesi Ferenc – Mikusi Balázs: Az identitás forrásai. Hangok, szövegek, gyűjtemények. Budapest, Bibliotheca Nationalis Hungariae – Gondolat kiadó, 2012, 41–61. (Bibiotheca Scientiae & Artis, sorozatszerkesztő Boka László)
Molnár Imre (szerk.). A magyar muzsika könyve. Budapest: Merkantil nyomda, 1936.
Mona Ilona. Magyar zeneműkiadók és tevékenységük 1774–1867. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1989. (Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 2)
Nagy Artur. Olasz színművek és színészek a Nemzeti Színházban 1837-től 1884-ig. Budapest: Pázmány Péter Tudományegyetem Olasz Intézetének kiadása, 1940. (Mutatóként készült Hajdu Algernon László műsorlexikonához.)
Németh Amadé. A magyar opera története kezdetektől az Operaház megnyitásáig. Budapest: Zeneműkiadó, 1987.
Németh Amadé. A magyar opera története (1785–2000). Anno kiadó, Budapest 2000. Németh Amadé. „Erkel Ferenc és az Erzsébet-opera II. felvonása”. In Bónis Ferenc (szerk.). Erkel Ferencről és koráról. Budapest: Püski, 1995. (Magyar Zenetörténeti Tanulmányok), 131–135.
Németh Antal. „A Nemzeti Színház iratainak sorsa”. In Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1965/66, 247–255.
Paksa Katalin. Magyar népzenekutatás a 19. században. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1988. (= Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 9)
Papp Mónika. A népszínművek zenei emlékei (1843–1875). LFZE Zenetudományi diplomadolgozat, 2000.
Pándi Marianne. Száz esztendő magyar zenekritikája. Budapest: Zeneműkiadó, 1967.
Prahács Margit. Franz Liszt Briefe aus ungarischen Sammlungen. 1835–1886. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1966.
Pukánszkyné Kádár Jolán. A budai és pesti német színészet története 1812-ig, játékszími és drámairodalmi szempontból. Függelékül: A budai és pesti német színházak műsora 1783– 1812. Budapest: 1914. (= Német philologiai dolgozatok 12).
Pukánszkyné Kádár Jolán. A pesti és budai német színészet története 1812–1847. Budapest: Magyar Tudományos Társulatok Sajtóvállalat, 1923. (= Német philologiai dolgozatok 29)
Pukánszkyné Kádár Jolán: A magyar népszínmű bécsi gyökerei. Budapest, 1930. (Irodalomtörténeti füzetek 38), 149–150.
Pukánszkyné Kádár Jolán. „A Nemzeti Színház a magyar törvényhozásban.” Budapesti Szemle (1938), 320–343.
Pukánszkyné Kádár Jolán (szerk. és közr.). A Nemzeti Színház százéves története. II. Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 1938.
Pukánszkyné Kádár Jolán. A Nemzeti Színház százéves története. I. Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 1940.
Pukánszkyné Kádár Jolán. Hundert Jahre ungarisches Nationaltheater und sein Verhältnis zum deutschen Drama. [Rövid tanulmány és szerzőmutató Hajdu Algernon László műsorlexikonához]. Kefelevonat, 1941(?).
Pukánszkyné Kádár Jolán. A budai népszínház története. A MTA pályadíjával 1937-ben kitüntetett munka. Budapest: Magyar Színházi Intézet, 1978.
Read, Gardner. Music Notation. A manual of Modern Practice. London: Victor Gollancz Ltd. 1974.
Rexa Dezső. A Nemzeti Színház megnyitásának története. Budapest: A vármegye kiadása, 1927.
Rédey Tivadar. A Nemzeti Színház története. Az első félszázad. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1937.
Rosselli, John. The Opera Industry in Italy from Cimarosa to Verdi. The Role of the Impresario. Cambridge University Press, 1984.
Sebestyén Ede. Magyar operajátszás Budapesten 1793–1937. Budapest: Somló Béla könyvkiadó, 1937. (= Budapest zenei múltjából 1)
Somfai László. Béla Bartók: Composition, Concepts and Autograph Sources. Berkeley – Los Angeles – London: University of California Press, 1996 ( = Ernest Bloch Lectures 9)
Somfai László. Bartók Béla kompozíciós módszere. Budapest: Akkord Zenei kiadó, 2000. (az angolul megjelent kiadás magyar változata)
Somorjai Olga (szerk.). „...De még szebb a színház”. Írások Belitska-Scholtz Hedvig emlékére. Budapest: Argumentum, 2010.
Staud Géza (szerk.). A budapesti Operaház 100 éve. A kötet szerzői Gelencsér Ágnes – Körtvélyes Géza – Staud Géza – Székely György – Tallián Tibor. Budapest: Zeneműkiadó, 1984.
Staud Géza (válogatta) – Kerényi Ferenc (szerk.). 77 ismeretlen dokumentum a régi Nemzeti Színházból (1838–1885). Budapest: Múzsák Közművelődési kiadó, 1989.
Stoll Béla (összeáll.). A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542–1840). Budapest: Balassi kiadó, 2002.
Szalay Olga. Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye. Budapest: Akadémiai kiadó, 2004.
Szabolcsi Bence. A zene története. Budapest: Zeneműkiadó, 19846.
Szabolcsi Bence. A magyar zenetörténet kézikönyve. Sajtó alá rendezte Bónis Ferenc. 3. revideált-átdolgozott kiadás. Budapest: Zeneműkiadó, 19793.
Szabolcsi Bence. A XIX. század magyar romantikus zenéje. Budapest: Zeneműkiadó, 1951.
Szabolcsi Bence. A melódia története. Vázlatok a zenei stílus múltjából. Budapest: Zeneműkiadó, 19572.
Székely György. Zenés színpad – vidám játék. Budapest: Színháztudományi Intézet, 1961. (= Színházi tanulmányok)
Székely György. A színjátéktípusok kutatásának módszeréről. Budapest: Színháztudományi Intézet, 1961. (= Színházi tanulmányok)
Székely György. Színjátéktípusok leírása és elemzése. Budapest: Színháztudományi Intézet, 1963. (= Színházi tanulmányok)
Székely György (szerk.). A Nemzeti Színház. Az adattárt összeállította Staud Géza (155– 239.) Budapest: Gondolat 1965.
Székely György. A budapesti Operaház 100 éve. Lásd Staudnál.
Székely György (főszerk.): Magyar Színházművészeti Lexikon, Budapest: Akadémiai, 1994.
Sziklavári Károly: Egressy Béni. Budapest: Mágus kiadó, 2012. (= Magyar zeneszerzők)
Szőnyiné Szerző Katalin. Kolozsvár zenei élete az 1865/66-i erdélyi országgyűlés előtti évtizedben a helybeli sajtó tükrében. Kézirat. MTA Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténet Osztály.
Szőnyiné Szerző Katalin. „Kolozsvári Nemzeti Színház zenés darabjai, 1856-1866”. In Bónis Ferenc (szerk.). Erkel Ferencről és koráról. Budapest: Püski, 1995. (= Magyar Zenetörténeti Tanulmányok)
Tallián Tibor. A budapesti Operaház 100 éve. Lásd Staudnál.
Tallián Tibor: „Átváltozások, avagy a Nemzeti Színház operai kottatárának néhány tanulsága”, in: Gupcsó Ágnes (szerk.): Zenetudományi dolgozatok 1999, Budapest: MTA Zenetudományi Intézete, 1999, 281–286.
Tallián Tibor. „Az operában ki gyönyörködik”. Irodalmi adalékok a magyar operai művelődés történetéhez”. Sz. Farkas Márta (szerk.). Zenetudományi dolgozatok 2000. Szabolcsi Bence emlékére. Budapest: MTA Zenetudományi Intézete, 2000,117–168.
Tallián Tibor. „A Nemzeti Színház zenekara Erkel Ferenc idejében”. Bónis Ferenc (szerk.). Erkel Ferencről, Kodály Zoltánról és korukról. Budapest: Püski, 2001, 26–40. Tallián vö. még Berlász Melinda. Iratok
Tóth Dénes. A magyar népszínmű zenei kialkulása. Budapest: 1930.
Tyson, Alan – Johnson, Douglas –. „Reconstracting Beethoven’s Sketchbooks”. Journal of the American Musicological Society, 25 (1972), 137–156.
Várnai Péter. „Adalékok a 19. századi magyar operajátszás történetéhez. (Levéltári dokumentumok)”. Zenetudományi tanulmányok 9. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1961, 197–205.
Várnai Péter. „Egy magyar muzsikus a reformkorban”. In Mátray Gábor: A Muzsikának Közönséges Története és egyéb írások. Válogatta, sajtó alá rendezte, a jegyzeteket írta Gábry György. Budapest: Magvető, 1984, 361–546. (= Magyar Hírmondó)
Walker, Alan. Liszt Ferenc. 2. A weimari évek 1848–1861. Budapest: Editio Musica, 1994, 533.
Winter, S. Robert. „Of Realizations, Completions, Restorations and Reconstructions: from Bach's The Art of Fugue to Beethoven's Tenth Symphony’. Journal of the American Musicological Society 116 (1991), 96–126.
Žganec, Vinko. Hrvatske pucke popijevke iz Medimurja. Zagreb: 1920.
II.4 Felhasznált publikálatlan zene- és színháztörténeti adatbázisok
MTA BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténet Osztály, Magyar zenetörténeti adatgyűjtés, katalóguscédulák.
MTA BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténet Osztály Major Ervin hagyatéka, adatgyűjtés, katalóguscédulák.
MTA BTK Zenetudományi Intézet Népzene- és Néptánc-kutató Osztály és Archívum, Kodály-rend
Erkel Ferenc három közreadott operájának (Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán) sajtóanyagát összegző újabb adatbázis. MTA BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténet Osztály. (Gupcsó Ágnes, Szvoren Edina, Németh G. István részvételével).
Nemzeti Színház előadásainak repertóriuma. A repertorium anyagából Erkel operái adatbázis formájában is feldogozásra kerültek. OSzK Színháztörténeti Tár.
OSzK Zsebkönyvek zenészadatai: Somorjai Olga által összeállított Nemzeti Színházi zsebkönyvek adatbázisa. OSzK Színháztörténeti Tár.
Sziklavári Károly: A gyulai Erkel Múzeum zenei vagy közvetlenül zenei vonatkozású kéziratai. CD ROM, 2004. (Hozzáférhető: OSzK Zeneműtár.) Anyagát 2001-ben tanulmány formájában is közölte a szerző. A munkát részletesen kivonatolva közölte újabban Németh Csaba, A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye.