Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában – Ünnepi konferencia kötet

A 2023. december 13-án a Zenetudományi Intézet Bartók-termében „Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában” címmel rendeztek ünnepi konferenciát a 80. születésnapját ünneplő Eckhardt Mária tiszteletére. A konferencia előadásainak anyagából tanulmánykötet is készült Kim Katalin és Horváth Pál szerkesztésében, amely a 19. századi Budapest zenetörténeti és kulturális életének sokszínűségét tárja az olvasók elé. A kötet elérhető a Magyarország Zenetörténete Online honlapján.

Eckhardt Mária karvezetőként végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd tudományos munkatársként dolgozott az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában és az MTA Zenetudományi Intézetben. 1986-tól 2009-ig vezette a Liszt Ferenc Emlékmúzeumot és Kutatóközpontot. Munkásságát számos díjjal ismerték el, és 2023-ban a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották.

A Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában című kötet a 19. századi Budapest zenei és kulturális életének sokszínűségét tárja fel. Az ünnepi kötet köszöntőjét Richter Pál, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, a kötet bevezetőjét pedig az igazgatóhelyettes Kim Katalin írta, kitérve az ünnepelt, Eckhardt Mária életútjának ismertetésére és méltatására.

A kötet tanulmányai részletesen bemutatják, hogyan alakították a kor zeneszerzői, előadói és zenei intézményei a főváros mindennapjait. Kaczmarczyk Adrienne Liszt műsorválasztását elemezte Pest-Buda számára, beleértve a weimari szimfonikus szerzők műveit és Liszt Ferenc, Erkel Ferenc és Erkel Sándor kapcsolódását a Filharmóniai Társasághoz és a kétzongorás átiratokhoz. Illyés Boglárka tanulmányában Léo Delibes, Liszt és a budapesti társasélet kapcsolatát vizsgálta, kiemelve az Írók és Művészek Társaságának szerepét. Watzatka Ágnes Liszt Ferenc responzóriumairól készített elemzést, amelyek Gustav-Adolf von Hohenlohe-Schillingsfürst megrendeléséből készült matutinum-harmonizációként értelmezhetők. Cselényi Máté Liszt Ferenc Esztergomi mise bemutatójának előzményeit tárgyalta, beleértve Augusz Antal, Festetics Leó és Scitovszky János szerepét.

B. Kaskötő Marietta Isoz Kálmán munkásságán keresztül értelmezte a pest-budai egyházzenei életet az 1800–1850 közötti időszakban. Kim Katalin az Erkel-operák kanonizációját vizsgálta a 19. századi lexikonok és zenei sajtó alapján, míg Horváth Pál a pesti Nemzeti Színház zenekarát és zenészeit mutatta be, különös tekintettel az operajátszásra.

Bokor Lilla Dóra Reményi Ede koncertsorozatát elemezte, amelyet az 1860-as években a pesti Nemzeti Színházban adott. Békéssy Lili Veronika az Auróra-kör Lloyd-palotában rendezett zeneestélyeiről írt, kiemelve a koncertélet és a sajtó szerepét a 19. századi Pest-Buda nyilvános terein. Szőnyiné Szerző Katalin az 1880-as évek Budapestjének zenei életét jellemezte elemzésében, beleértve Liszt, Mihalovich, Volkmann és Koessler dalait, valamint az angol diplomáciai és kulturális hatásokat.

Gusztin Rudolf a fővárosi dalegyletek körüli vitákat járta körül, különös tekintettel a nemzeti identitás és a magyaros repertoár szerepére. Vizinger Zsolt a magyar zeneszerző-társaságok történetét a polgári egyesületek, koncertszervezés és kottakiadás jelentősége szempontjánól tárgyalta. Simény Beáta az erdélyi születésű polihisztor, Brassai Sámuel zenekritikusi munkásságát mutatta be a Szépirodalmi Lapok hasábjain keresztül. Tóth Emese Jankó János karikatúrái által hozott új szempontokat Pest-Buda nevezetességei és közterei recepciójához.

Illés Szabolcs a régizenei repertoár jelentőségét vizsgálta az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia oktatásában az intézmény első évtizedeiben. Grosz Sára Aksza Ponori Thewrewk Emil munkásságát és Liszt Ferenc magyar nyelvtanulásával kapcsolatos epigrammáit tárgyalta. Kelemen Éva pedig Eckhardt Mária és az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára közötti kapcsolatot mutatta be abból a szempontból, hogy az ünnepelt, Eckhardt Mária milyen jelentős eredményeket ért el a forráskutatás és forrásfeldolgozás terén.

Az online elérhető kötethez egy Vizinger Zsolt által készített, kereshető és szűrhető cosmograph is tartozik, amely a Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában kötet tizenhét tanulmányában felbukkanó személyek, intézmények, helyszínek és művek szövevényes kapcsolati hálójának vizualizációja.

A Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában Eckhardt Mária tiszteletére című kötet gazdag tartalmával kíván tisztelegni Eckhardt Mária munkássága előtt, egyúttal pedig újabb kiindulópontul szolgál a 19. századi magyar zenetörténeti kutatások számára.

2024. május 14. · forrás: zti.hu

Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában – Ünnepi konferencia Eckhardt Mária tiszteletére

2023 december 13-án, szerdán került megrendezésre a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának ünnepi tudományos konferenciája Eckhardt Mária tiszteletére a Zenetudományi Intézet Bartók termében. A „Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában” konferencia a személyes jelenlét melett online is látogatható volt.

A rendezvényt Richter Pál, a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet igazgatója és Kim Katalin igazgatóhelyettes, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője nyitotta meg. Az ünnepi konferencia előadásai a legfrissebb tudományos eredményekről számoltak be középpontban a 19. századi Pest-Buda (1873-tól Budapest) zenetörténeti és kulturális életének történéseivel.

A délelőtti szekciót Domokos Zsuzsanna, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont igazgatója vezette, ahol Kelemen Éva az ünnepelt, Eckhardt Mária és az OSZK Zeneműtára kapcsolatáról tartott előadást, Kaczmarczyk Adrienne Liszt Pest-Buda számára választott műsorairól, Watzatka Ágnes Liszt responzóriumainak rejtélyeiről, Kim Katalin pedig az Erkel-operák kanonizációjáról végzett kutatásainak eredményeit mutatta be.

A konferencia második szekciójának elnöke Richter Pál intézetigazgató volt. Ezen az ülésszakon Grosz Sára Aksza Liszt barátjáról, Ponori Thewrewk Emilről, valamint Cselényi Máté Liszt Esztergomi mise bemutatójának előzményeiről beszélt. B. Kaskötő Marietta a pest-budai római katolikus egyházzenei életet ismertette, míg Illyés Boglárka Liszt és a budapesti társasélet kapcsolatát elemezte.

A délutáni szekció Kaczmarczyk Adrienne, a Liszt-összkiadás vezetőjének elnökletével folytatódott, ahol Tóth Emese Jankó János Pest-Budáját mutatta be, Szőnyiné Szerző Katalin pedig az 1880-as évek Budapestjéről tartott előadást. Simény Beáta Brassai Sámuel zenekritikáit és álneveinek eredetét elemezte, míg Békéssy Lili Veronika az Auróra-kör zeneestélyeinek működését járta körül, Bokor Lilla Dóra pedig Reményi Ede hegedűművész 1861 előtti repertoárját elemezte.

A második szünet után Kim Katalin igazgatóhelyettes elnökletével folytatódtak az előadások. Gusztin Rudolf a fővárosi dalegyletek polémiáiról, Horváth Pál a pesti Nemzeti Színház zenekarának tagjairól, Vizinger Zsolt az első magyar zeneszerző-társaságokról, végül Illés Szabolcs a Zeneakadémia intézményének régizenei repertoár-oktatásáról beszélt.

A napot Balog József Liszt Ferenc-díjas zongoraművész hangversenye zárta, amelyen Liszt és Bartók művei csendültek fel.

Az eseményt a Nemzeti Kulturális Tanács és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

2024. január 29. · forrás: zti.hu

Négy tanulmány a Musicologica Olomucensia-folyóiratban

A Musicologica Olomucensia 2023-ban kiadott két számában a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársainak publikációi is helyet kaptak. A Palacký Egyetem 1993-ban alapított – korábban Acta Universitatis Palackianae Olomucensis címen megjelenő – periodikájának fókuszában a cseh zenetörténet sajátos aspektusai valamint nemzetközi zenetudományi (zeneelméleti, zenetörténeti és zenei analízisre épülő) eredmények állnak. Jelen két folyóiratszám a HUN-REN BTK ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály, a Jagelló Egyetem, a Szlovák Tudományos Akadémia és Palacký Egyetem zenetörténészeinek kutatásaira, és a Towards a common regional history of our nation building strategies. Traveling directors, musicians című közös Visegrad Grants projekt budapesti nemzetközi konferenciája anyagára épül (a konferencia weboldala itt érhető el).

A színház- és előadótörténeti tematikájú számban „A National Opera Abroad – Ferenc Erkel’s Opera Hunyadi László Performed Outside of Hungary” címmel megjelent tanulmányában Kim Katalin Erkel Hunyadi László-operájának külföldi előadási lehetőségeivel foglalkozik. Az 1998-ban induló Erkel-operák kritikai összekiadásával kapcsolatos, jelenleg is zajló forráskutatások eredményeként, immár a fennmaradt autográf és előadói példányokat (köztük a Havi-Szabó Társaság Aradon fennmaradt kottáinak bejegyzéseit) is figyelembe véve láttatja a szerző a Nemzeti Színház zenei igazgatójának ezirányú lehetőségeit, szándékait. Liszt Ferenc korábbi kutatásokból ismert, támogató lépései mellett az 1840-es-1860-as évek sajtó- és levélirodalma is új perspektívát nyit arra vonatkozóan, hogy a Hunyadi László Havi-Szabó Társaság európai turnéállomásain illetve bécsi és párizsi körökben elhangzott részleteihez milyen fogadtatás és ebből adódóan milyen remények fűződtek. A tanulmány egyben Erkel korábban passzívként jellemzett személyiségét más megvilágításba helyezi azzal, hogy a külföldi sikerek által ösztönzött, a műve némely részeinek átdolgozására hajlandó zeneszerző arcélét is láttatni engedi.

A nemzeti identitás fogalmát egy többnemzetiségű város – Sopron – dalárdájának példáján keresztül járja körbe Gusztin Rudolf „The Question of National Identity in the Multiethnical Sopron Through the Activity of the Dalfüzér/Liederkranz (1847–1867)” című tanulmánya. A nemzetközi példákra épülő, spontán szerveződő helyi Dalfüzér „választásait” a földrajzi, társadalmi okokra is visszavezethető és „eszközként” használt nyelv valamint a nemzetiségi önazonosságot is érintő repertoárépítés vizsgálatával elemzi. Az 1847–1867 közötti, többszörösen is terhelt történelmi időszak fordulatait ismerve különleges fénytörést kap ez az áttekintés, amelynek közéleti-ízlésbeli hátterét a korabeli sajtó példáin keresztül is jellemzi a szerző.

Ugyancsak korabeli sajtógyűjtésre és annak néhol enigmatikus elemeit is beemelő recepció- és műfajtörténeti témában olvasható Vizinger Zsolt tanulmánya („The Inter-nationality of Late Nineteenth-Century Budapest Quartets and Their not Entirely Prejudice-free Reception in the Press”). A szerző a Krančević és Hubay-Popper kvartettek bemutatása mellett arra az izgalmas kérdésre is ráirányítja a figyelmet, hogy a frissen alakult hazai vonósnégyeseit milyen szempontrendszer alapján ítélte meg a korabeli magyarnyelvű sajtó. E kritikatörténeti szempontból is érdekes sajtóelemzésben a bécsi Hellmesberger és a firenzei Becker Kvartett előadásait jellemző beszámolók kettős kategorizálása és az abból mintaként átemelt, magyarországi művészekre szintén alkalmazott előadásmód-archetípusok is megismerhetők.

A mikrohistóriai szempontok zenetörténeti jelentőségét bizonyítja Békéssy Lili Veronika tanulmánya (The Pest-Ofner Localblatt und Landbote as Source of Music History: Guest Performers in Context of Pest-Buda, 1857). A korabeli sajtó szisztematikusan áttekintett rövidhíreiből és hirdetéseiből Pest-Buda zenei mindennapjainak különleges kapcsolati hálózata rajzolódik ki, amelyen a fővárosba látogató társulatok, vendégművészek és fellépőhelyek mellett a sokszínű repertoár is rekonstruálható. Az 1857. év zenei hétköznapjainak eddig feltáratlan térképét a napi- és hetilapok – különösen a Pesth-Ofner Localblatt und Landbote – valamint a pesti Nemzeti Színház fennmaradt archív anyagai és a Német Színház zsebkönyveinek felhasználásával összegzi a szerző.

A tanulmánykötetek online-elérhetőségei:

Musicologica Olomucensia, 2023, vol. 35(1) (upol.cz)

Musicologica Olomucensia, 2023, vol. 35(2) (upol.cz)

2024. január 23. · forrás: zti.hu

Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország művelődéstörténetének tükrében – megjelent tanulmánykötet

A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont kezdeményezésére és szervezésében életre hívott, a 2021-es Liszt Ünnep keretében létrejött konferencián a Kutatóközpont, valamint a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet munkatársai tartottak előadásokat. A 2021. október 18-án és 19-én megrendezett, Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország kultúrtörténetének tükrében című konferencia előadásai tanulmány formájában 2023 decemberében jelentek meg.

Az Intézet munkatársai közül Békéssy Lili Veronika, Borz Zsófia, Brauer-Benke József, Bukáné Kaskötő Marietta, Gombos László, Gusztin Rudolf, Horváth Pál, Kim Katalin, valamint Vizinger Zsolt tartottak előadást, tanulmányaik a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont honlapján érhetők el.

2024. január 16. · forrás: zti.hu

A Hunyadi László az M5 műsorán 2023. augusztus 20-án

Az Operaház 2022. márciusi újranyitása alkalmából készült Hunyadi-produkció több mint 90 év után ismét az ősváltozatban csendült fel az MTA Zenetudományi Intézet és Szacsvai Kim Katalin által közreadott 2006-os kritikai kiadás nyomán. A helyreállított darab hűen tükrözi azokat a bel canto és francia nagyoperákra jellemző stílusjegyeket, amelyek az eredeti művet is jellemezték, míg a rendező, Ókovács Szilveszter DLA az énekesek bevonásával készített szövege is az Egressy Béni-féle eredeti alapján készült, az elavult, értelmét vesztett vagy nehezen énekelhető részeket saját megoldásokkal és a Nádasdy-féle változat felhasználásával javítva.

2023. augusztus 22. · forrás: zti.hu

„Himnusz” megnevezésű ezüst és színesfém emlékérmék hivatalos kibocsátási ünnepsége (Budapest, 2023. január 23.)

A Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársa, Gusztin Rudolf a Magyar Nemzeti Bank és a Petőfi Irodalmi Múzeum által 2023. január 23-án megrendezett, „Himnusz” megnevezésű ezüst és színesfém emlékérmék hivatalos kibocsátási ünnepségén tart előadást a Himnusz keletkezéséről és történetéről. A zártkörű eseményt Demeter Szilárd, a PIM igazgatójának beszéde nyitja meg. Előadást tart még többek között az emlékérméket tervező Soltra E. Tamás szobrászművész is.

2023. január 18. · forrás: zti.hu

Az MTA közgyülése az akadémia rendes tagjává választotta intézetünk korábbi igazgatóját, Tallián Tibor professor emeritust

Száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait május 3-án, kedden.

A közgyülés az akadémia rendes tagjává választotta intézetünk korábbi igazgatóját, Tallián Tibor professor emeritust. Megválasztásához szívből gratulálunk!

2022. május 3. · forrás: zti.hu

Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán közreadott változatával nyitották meg a felújított Magyar Állami Operaházat

Az Andrássy úti Ybl-palota öt évadon át tartó felújítás után Erkel Ferenc Hunyadi László című operájával nyitotta meg újra kapuit 2022. március 13-án, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának rendezésében. A bemutató alapjául szolgáló partitúra a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályán készülő Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás keretében készült. Tallián Tibor, a Zenetudományi Intézet professor emeritusa és volt igazgatója 1998-ban indította el az Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás-sorozatot, amelynek részeként a 2006-ban megjelent háromkötetes partitúrát Szacsvai Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője adta közre.

A Hunyadi Lászlót annak 1844-es pesti Nemzeti Színházbeli bemutatóját követően Erkel Ferenc egy nyitánnyal és további számokkal bővítette az általa vezetett előadások során. Számos előadási utasítás, apróbb kiegészítés, húzás, transzponálás, áthangszerelés is módosította időlegesen vagy akár véglegesen a premieren elhangzott műalakot. A Hunyadi László kritikai közreadása a szerzői kézirat és ennek korai másolata mellett az Erkel keze alatt használt és kisebb hiányokkal fennmaradt nemzeti színházi szólamanyagegyüttes (összesen mintegy 6000 kottaoldal) minden eltérését feldolgozva kísérelte meg beazonosítani és rögzíteni a Fassung letzter Handnak tekinthető szerzői változatot. A közreadott opera tehát egy olyan, 1862 táján kialakult műalakot rögzít, amelyben már minden utólagos betét szerepel, ugyanakkor mellőzi a későbbi idegenkezű (nem szerzői), ám mindmáig meggyökeresedett beavatkozásokat.

A Zenetudományi Intézet által rendelkezésre bocsátott kritikai kiadás partitúrája alapján a közreadott változatot a debreceni Csokonai Színház operatársulata mutatta be 2010-ben, Kocsár Balázs karmester vezetésével, majd 2012-ben Héja Domonkos irányításával a Magyar Állami Operaház együttese készített ebből CD felvételt (MÁO Opera Trezor sorozat, 2017). 2022. március 13-án ugyanez a közreadott verzió szólalt meg – a Magyar Állami Operaház színpadán rendezett változatban első alkalommal – az Andrássy úti palota ünnepélyes megnyitásakor.

Hunyadi ősváltozat premier – az Opera Café 265. felvétele (M5) [youtube.com]

2022. máricus 17. · forrás: zti.hu

Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország művelődéstörténetének tükrében – konferencia

A Magyar Zenetörténeti Osztály öt munkatársa, Kim Katalin, Békéssy Lili Veronika, Gusztin Rudolf, Horváth Pál és Vizinger Zsolt előadást tartott 2021. október 18-án a „Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország művelődéstörténetének tükrében” c. konferencián, amelyet Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Liszt Ferenc Kutatóközpontja, valamint az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztálya és Zenetörténeti Múzeuma munkatársai szerveztek a Régi Zeneakadémián.

2021. október 19. · forrás: zti.hu

Médiamegjelenés a Magyar Állami Operaház Erzsébet-lemeze kapcsán

2020. november 19-én megjelent a Magyar Állami Operaház OperaTrezor-sorozata keretében az Erzsébet c. opera Erkel Ferenc által komponált II. felvonásának felvétele. Az előadás a Zenetudományi Intézet által kiadott Erkel Ferenc Operák kritikai összkiadása kapcsán előkészített partitúra alapján jött létre (közreadta Kim Katalin, a közreadó munkatársa Horváth Pál), a lemezen hallható élő felvétel az Erkel Színházban készült 2019. október 19-én. A CD-t kísérő ismertetőfüzetet Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának tudományos főmunkatársa írta. A megjelenés kapcsán vele beszélgetett a Bartók Rádió „Összhang” c. műsorának 2020. november 25-i adásában Bolla Milán. Az interjú elérhető erre a linkre kattintva.

A megjelenés kapcsán lásd az Opera „Erzsébet napon jelenik meg az Opera legújabb Erkel-felvétele” c. cikkét.

2020. november 26. · forrás: zti.hu

Magyar Állami Operaház, Erkel Ferenc: Erzsébet (II. felvonás)

2019. október 19-én műsorra tűzte a Magyar Állami Operaház Erkel Ferenc Erzsébet c. operájának II. felvonását. Ahogy az Operaház honlapján is fel van tüntetve, az előadás játszópéldánya a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán készülő Erkel Ferenc Operák kritikai közreadás-sorozat keretében előállított partitúra.

2020. március 2. · forrás: zti.hu

Hymnusz-emléknap (Budapest, 2019. június 12.)

2019. július 12-én az MTA BTK Magyar Zenetörténeti Osztály egész napos rendezvénnyel ünnepelte a Hymnusz megzenésítésének 175. évfordulóját. Délelőtt 10 órától délután 3 óráig a Játékos Magyar Zenetörténet országos döntőjére került sor a Zenetudomány Intézet falain belül. A tavasszal meghirdetett országos zenetörténeti vetélkedőre ötvenkilenc csapat nyújtotta be jelentkezését, majd az online fordulót követően tizennyolc csapat jutott be a döntőbe. Ez csapatonként négy főt jelentett az ország legkülönbözőbb területeiről. A nyertes csapatoknak ezúton is gratulálunk az eredményhez!

Az „Erkel-műhely” című kamarakiállítás megnyitójára délután 4 órakor került sor az Intézet Bartók-termében. Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatójának köszöntését követően beszédet mondott Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményi igazgatója a költeményről, és Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója, aki pedig a Magyar Nemzeti Bank Hymnusz-emlékérme pályázatát ismertetette. Az évforduló alkalmából készült érme tematikai szakértője zenei részről Osztályunk munkatársa, Gusztin Rudolf volt, innen a két intézmény közötti kapcsolat. Ezt követte Kim Katalin, a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának vezetője, aki beszédében röviden ismertette a kamarakiállítás tartalmát. A megnyitón zenei betétek is elhangzottak Balogh József zongoraművész, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakos hallgatói jóvoltából. A beszédek és koncertet követően a kiállítást Kim Katalin mutatta be a Zenetörténeti Múzeumban az érdeklődőknek. A megnyitó különlegessége volt, hogy aznap a Kölcsey- és Erkel-féle kézirat, valamint az 1844-es Hymnusz-pályázatra benyújtott példány mind megtekinthető volt eredetiben.

2019. június 18. · forrás: zti.hu

Emlékérme-kibocsátás a magyar Himnusz megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából

2019. július 2-án kerül sor a Magyar Nemzeti Bank a „Himnusz megzenésítése” elnevezésű, 20 000 Ft névértékű ezüst és 3000 Ft névértékű színesfém emlékérmék hivatalos kibocsátási ünnepségére. Az emlékérme a Hymnusz megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából készült, tematikai szakértője zenei részről Osztályunk munkatársa, Gusztin Rudolf volt, aki az ünnepségen rövid szakmai előadást is tart a Hymnuszról. Az érmék próbaveretei az MNB jóvoltából részét képezik a Zenetörténeti Múzeum Erkel-műhely kiállításának korlátozott ideig, így elsőként az országban, még a hivatalos kibocsátás előtt megtekinthetőek.

2019. június 8. · forrás: zti.hu